Gyakran a házastársak a házasságuk felbontásának elhatározásakor már nem ott élnek, ahol házasságot kötöttek, vagy akár már nem is egy településen laknak. Ehhez kapcsolódhat további problémaként, hogy akár nem is ugyanazon ország vagy tagállam területén tartózkodnak. 

Az alábbiakban a házasság felbontása és az ehhez gyakoran kapcsolódó gyermek feletti szülői felügyeleti jogról való döntés illetékességi, joghatósági kérdéseinek legfontosabb szabályait tekintjük át. 

Egyszerűbb eset - életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó házastársak - szülők

Amennyiben a házastársak életvitelszerűen Magyarosrszágon tartózkodnak a házasság felbontásakor is, és házasságukat Magyarországon kötötték, - kevés kivétellel - a házasság felbontására is a magyar bíróságok jogosultak. 

Ez esetben a keresetlevelet benyújtó fél két lehetőség közül választhat a tekintetben, hogy melyik járásbíróság előtt indítja meg a keresetet: általános illetékességi szabályok alapján az alperes (másik házastárs) lakhelye, tartózkodási helye szerinti járásbírásg előtt, vagy választása szerint különös illetékességi szabályok alapján a felek utolsó közös lakhelye szerint illetékes járásbíróság előtt. A választás a keresetet indító házastárs kezében van. A településhez tartozó illetékes bíróságot az alábbi linken lehet kikeresni: http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/birosag-kereso .

Amennyiben kiskorú gyermek is született a felek házasságából, ugyanezen járásbíróság (a bontóperben) bírálja el a kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jogot. A kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jogról való döntés nélkül a felek házassága nem bontható fel. Ide tartozik azon esetkör is, ha a felek ebben - praktikusan - megállapodnak. 

Ha csupán a szülői felügyeletről (és annak részjogosítványairól, pl. tartásdíj, kapcsolattartás, stb. ) kell dönteni, mert a felek nem házasok vagy a házasság felbontását nem kérik, az eljárni jogosult járásbíróságok az alábbiak szerint alakulnak. Szintén indítható az eljárás a másik szülő lakhelye, tartózkodási helye szerint illetékes, vagy a gyermek (keresetlevél benyújtásakori állapot szerinti) lakóhelye szerinti bíróság előtt. Ez esetben tehát nem lehet a szülők utolsó közös lakhelyére alapítva megállapítani az illetékességet, helyette a kiskorú gyermek tartózkodási helye kerül előtérbe. A választás ismét a keresetet indító fél kezében van.

Nemzetközi elem az eljárásban

Abban az esetben, ha nemzetközi elem is szerepet játszik az eljárásban, már nehezebb eldönteni az eljáró bíróság kérdését. Ez esetben már vizsgálni kell, hogy egyáltalán mely ország jogosult eljárni, azon belül mely bíróság. Ezt követően is vizsgálni kell, hogy mely állam jogát kell alkalmazni. Nemzetközi elem lehet külföldi házasságkötés, különböző állampolgárság, vagy akár más állambeli lakóhely vagy tartózkodási hely. Fenti kérdéséket mögöttes jogszabályként egy - még mindig hatályban lévő - 1979-es törvény erejű rendelet (1979. évi 13. tvr.) rendezi, ám az uniós tagságunkkal illetve államok közti megállapodások, már speciálisan, a rendelettől részben eltérve rendezik a kérdéskört főleg az EU-n belül, így a törvényerejű rendelet csak azon esetekben alkalmazandó, ha ezen különös szabályok nem tartalmaznak rendelkezést az adott egyedi esetre. 

Az EU-n "belüli" ügyekre a Brüsszel II. (3.cikk), Róma III. rendelet (5. cikk) és a Hágai Gyermekvédelmi Egyezményben találunk megfelelő útmutatást. 

Főszabály szerint az az ország jogosult lefolytatni a házasság felbontása iránti eljárást, melyben

• a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy 
• a házastársak legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek (amennyiben egyikük még mindig ott tartózkodik), vagy
• az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy közös kérelem esetén a házastársak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy 
• a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy évig ott tartózkodott, vagy 
• a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, amennyiben a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig ott tartózkodott, és vagy az adott tagállam állampolgára, vagy az Egyesült Királyság és Írország esetében ott van a „domicile”-je (lakóhelye), vagy
• melynek mindkét házastárs állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében mindkét házastárs ott rendelkezik” domicile”-lal (lakóhellyel).

Amennyiben a házasság felbontásával együtt kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jogáról is dönteni kell, ugyanazon ország bírósága a bontóperrel együtt jogosult a szülői felügyeletről is dönteni, ha a szülők ebben megállapodnak. 

Ha a felek csak kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jogról való döntést kérik, a házasság felbontása nélkül, a választási lehetőség szűkebb. A rendeletben megállapított szülői felelősségre vonatkozó ügyekben a joghatóság (eljáró ország) kérdését a gyermek alapvető érdekeinek figyelembevételével alakítják ki, különösen a fizikai közelség alapján. Ez azt jelenti, hogy az eljáró országot mindenekelőtt a gyermek szokásos tartózkodási helyének tagállama szerint kell megállapítani.

Kivételek ezen szabály alól:

• ha már volt jogerős döntés az ügyben, ennek módosítása végett a korábbi döntést hozó állam bírósága is eljárhat,
• különös szabályok vonatkoznak azon esetkörre, ha a gyermek tartózkodási helye jogellenes elvitel miatt változott meg,
• felek megállapodtak valamely ország joghatóságáról (erre lehetőség van, ha a házassági bontóperrel összekapcsolva rendezik a szűlői felügyeletről való döntést, vagy a gyermeket az eljáró államhoz valamilyen "szoros kötelék" fűzi).

Melyik állam jogát kell alkalmazni?

Amennyiben egy országnak az eljárás lefolytatására van lehetősége, nem jelenti automatilkusan azt, hogy az adott állam jogát kell alkalmazni. Az alkalmazandó jog néha eltérhet az eljárás lefolytatása szerinti állam jogától.

Házasság felbontása esetén az alábbi jgok alkalmazására nyílik lehetőség: (Róma III. rendelet 5.cikk)

A felek szabadon megállapodhatnak az alkalmazandó jogról, amennyiben a választott jog:

• azon állam joga, amelynek területén a megállapodás megkötésének időpontjában a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek;
• azon állam joga, amelynek területén a házastársak legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben a megállapodás megkötésének időpontjában egyiküknek még mindig ott van a tartózkodási helye;
• az egyik házastársnak a megállapodás megkötése időpontjában meglévő állampolgársága szerinti állam joga; vagy
• az eljáró bíróság országa szerinti jog.”

Felek megállapodásának hiányában azon állam joga alkalmazandó:

• amelyben a bírósághoz fordulás időpontjában a házastársak szokásos tartózkodási helye található, vagy ennek hiányában
• amelyben a házastársak utolsó szokásos tartózkodási helye található, amennyiben ez a tartózkodási hely a bíróság megkeresésétől számított egy évnél nem régebbi időpontban szűnt meg, és amennyiben a bírósághoz fordulás időpontjában az egyik házastárs még mindig ebben az államban tartózkodik; vagy ennek hiányában
• amelynek a bírósághoz fordulás időpontjában mindkét házastárs állampolgára volt; vagy ennek hiányában d) amelynek a bíróságához fordulnak.”

A szülői felügyelettel kapcsolatos eljárásokra (EU-ban) a Hágai Gyermekvédelmi Egyezmény írja el az alkalmazandó jogot. Az Egyezmény III. fejezetének 15. cikke szerinti főszabály, hogy a joghatósággal rendelkező állam saját jogát alkalmazhatja. Kivétel, hogy amennyiben a gyermek személyének vagy vagyonának a védelme úgy kívánja, kivételesen alkalmazhatják vagy figyelembe vehetik olyan másik Állam jogát, amellyel a helyzet szoros kapcsolatban van. 

Szerk: dr. Bertalan T. - dr. Zimányi A.