A 2014. március 15. napján életbe lépett szabályok alapján bizonyos esetekben az élettárs is követelhet tartást volt élettársától az életközösség megszakadását követően. Ennek feltételei az alábbiak

• a tartási igénnyel fellépő volt élettárs magát önhibáján kívül eső okból ne legyen képes eltartani és
• az életközösség legalább egy évig fennállt és
• a kapcsolatból gyermek született.

Ezen feltételeknek együttesen teljesülniük kell! Amennyiben a fél az életközösség megszűntét követő egy évet követően válik rászorulttá, tartást csak különös méltánylást érdemlő esetben igényelhet.
Nem elegendő azonban a fenti feltétek megléte, ez esetben is vizsgálni kell – amennyiben a másik élettárs erre hivatkozik - , hogy nem áll-e fenn érdemtelenség, illetve az eltartásra kötelezett képes-e tartást nyújtani.

Érdemtelensége miatt nem jogosult tartásra az a volt élettárs, akinek súlyosan kifogásolható életvitele, illetve magatartása járult hozzá alapvetően az élettársi kapcsolat megszűnéséhez vagy aki az életközösség megszűnését követően volt élettársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.
Az érdemtelenség elbírálásánál azonban figyelembe kell venni az arra hivatkozó volt élettárs magatartását is.
Míg kiskorú gyermek tartására akár saját megélhetésének veszélyeztetésével is kötelezhető valaki, addig nem köteles volt élettársát eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

Az élettársaknál is lehetőség van a tartásdíj egyösszegű megváltására, amikor is a kötelezett bizonyos összeg vagy valamely vagyontárgy (akár vagyoni értékű jog) egyszeri juttatásával tesz eleget kötelezettségének. Ezen felül a tartásra jogosult további tartást nem követelhet. A felek ezirányú megállapodását közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Hogyan alakul a tartás több jogosult esetén? Előfordulhat, hogy a kötelezett volt élettársa mellett volt házastársa vagy különélő házastársa tartásáról is köteles gondoskodni. Ebben az esetben ezen személyek – a feltételek fennállása esetén – egymással egy sorban jogosultak a tartásra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem számít ki szerzett előbb jogosultságot, a későbbi jogosult nem csak a „maradékból” követelhet tartást, hanem az adott időpontban jogosultak - a kötelezetti oldalról tekintve -  egyenlő arányban követelhetnek tartást. Így előfordulhat, hogy a korábbi tartásdíjra jogosult volt házastárs tartásdíja az újabb jogosult (pl. volt élettárs) belépésével csökkenni fog. Nem jelenti mindez azonban azt, hogy a jogosultak egyforma tartást követelhetnek, hiszen az ő oldalukon vizsgálni kell a rászorultság fokát is, amely már okozhat a jogosultak részére teljesítendő tartás mértékében /akár jelentős/ differenciálódást.

Az élettársi tartáshoz való jog – a rokontartás szabályain felül – megszűnik abban az esetben is, ha az arra jogosult újabb élettársi kapcsolatot létesít vagy házasságot köt.