Hírek, cikkek

Élettársak lakáshasználata az életközösség megszűnése után

Korábbi jogunkban az élettárs e státuszából eredően nem minősült védelemben az élettárssal közösen használt lakás tekintetében, csak a közös használat egyéb jogcíméből adódóan /pl. tulajdonostárs/. Ezen esetekben azonban az élettársi minőségnek nem volt jelentős relevanciája.

A helyzetet részben orvosolandó jelent meg új jogintézményként az élettársi lakáshasználat intézménye.

Az élettársak megállapodásának, vagy erre irányuló előzetes szerződésének hiányában /a felek megállapodása maradt tehát az elsődleges/ a közösen használt lakás életközösség megszűnte utáni használatának rendezését bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól.

I. Amennyiben az élettársak közös jogcím alapján használták a lakást / közös bérlet, közös tulajdon, stb./, akkor a bíróság a házastársak közös jogcímen történő lakáshasználatának  szabályai alapján hozza meg döntését. Amikor tehát a lakás használata közös jogcím alapján történik, az élettársak lakáshasználati jogaira a házastársak lakáshasználatának reguláit kell alkalmazni.
Ugyancsak figyelembe kell venni a kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz való jogát is. A törvény a kiskorú gyermeket megillető fenti jog tekintetében nem a „lakáshasználati jog”, hanem a „megfelelő lakáshoz való jog” fordulatot alkalmazza. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a bíróság nem köteles a közösen használt lakásban elhelyezni a gyermeket, csupán olyan döntést kell hoznia, mely biztosítja, hogy a kiskorú gyermek ne legyen szélsőséges esetben hajléktalan.

E körben /azaz a közös jogcímen alapuló használat esetében/  mindazon eszközök alkalmazhatóak, amik házastársaknál, úgy mint:

  • használat megosztása,
  • egyik fél feljogosítása a kizárólagos használatra,
  • lakáshasználati jog ellenértékének megfizetésére kötelezés.

II. Ha a lakáshasználat az egyik élettársat az ő kizárólagos jogcímén illeti / kizárólagos tulajdon, haszonélvezet, stb./ akkor a másik élettárs használati joga az élettársi kapcsolat végével megszűnik. Ergo: sem lakáshasználatra, sem lakáshasználati díj ellenértékére nem tarthat igényt. Egyetlen kivétel, amikor a bíróság abban az esetben jogosíthatja fel a volt élettársat /kérelmére!/ a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás használatára, ha a kapcsolatból közös kiskorú gyermek született, és az élettársi viszony legalább egy évig fennállt, valamint a gyermek lakáshoz való joga másként nem biztosítható és a szülői felügyeleti jogot a használati jogcímmel nem rendelkező élettárs gyakorolja. 

A feltételek fennállása esetén sem  tarthat azonban  igényt a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás osztott vagy kizárólagos használatára az a volt élettárs, akinek más beköltözhető vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetővé tehető lakása van.

<< Vissza az előző oldalra